Magunkról

Tisztelt Látogató!

Magunkról nem igazán könnyű írni, hiszen az eltelt 5 év alatt, vagyis megalakulásunk óta, igen-igen sokat dolgoztunk a gyermekekért. Segítő munkánk sok esetben a gyermekek életének alakulását befolyásolta és megváltoztatta (lásd. hűségnyilatkozatok).

Visszatekintve szakmai életutamra:

30 évvel ezelőtt összevont osztálytanítóként kezdtem tanítani (hatodik és hetedik osztályosok voltak együtt), dolgoztam logopédus és gyógypedagógus tanárként speciális (régen kisegítő) és általános iskolában, a Debreceni Gyermekklinika Hematológiai osztályán pszichológusként, majd egy évtizeden keresztül nevelési tanácsadó igazgatójaként.

Azt gondolom, hogy nincs olyan gyermekkel kapcsolatos probléma, amellyel ez idő alatt ne találkoztam volna. Keserűen gondolok arra, hogy a 30 évvel ezelőtti oktatási-nevelési problémák azóta sem oldódtak meg, sőt még súlyosabb formában vannak jelen napjainkban.


Ki gondolta volna, hogy ilyen hosszú idő eltelte után a minisztériumi jelentésben az fog állni, hogy lakosságunk egy negyede "funkcionálisan analfabéta"?

Ki gondolta volna, hogy ennyi gyermek fog diszlexiásként, diszkalkuliásként olvasási vagy számolási zavarral küszködni?

Ki gondolta volna, hogy szinte minden második gyermeket hiperaktívnak fognak diagnosztizálni?

Ki gondolta volna, hogy ennyi gyermek lesz beszédhibás, vagy deviáns viselkedésű?

És még folytathatnánk a sort annyi Ki gondolta volna? kérdéssel...


Tudtam, hogy a világot nem fogom tudni megváltani e téren, de szakmai ismereteim és hivatástudatom birtokában azzal is tisztában voltam, hogy jó néhány gyermeknek és szülőnek fogok tudni komoly, érdemben használható segítséget nyújtani iskolai, tanulási és nevelési gondjaikban.

Így született meg az a gondolat, hogy létrehozok egy magánintézményt CREDO Iskolaelőkészítő és Fejlesztő Központ néven.

A CREDO Iskolaelőkészítő és Fejlesztő Központ:

Az intézmény az óvodák és iskolák munkáját volt hivatott segíteni problémás esetekben. Az ötlet nem csak jónak, de szükségesnek is bizonyult, hiszen Érd városának önkormányzata még abban az évben a non-profit intézmények pénzügyi támogatásakor az egyik legmagasabb összeggel bennünket tisztelt meg.

A lehetőséggel éltünk, és nem visszéltünk!

Mintegy 50 gyermeket tudtunk azon a nyáron különböző készség-, képesség- és személyiségfejlesztésben részesíteni, pótvizsgára ingyenesen felkészíteni, nyári táborozásban részesíteni.

Az érdi gyermekekért tett erőfeszítéseinket a városi televízió is méltónak találta arra, hogy bemutassa és szélesebb körben megismertesse az emberekkel.

Az intézményünk magas színvonalú oktatási munkája mellett kiemelt jelentőséggel bír az egymás és a gyermekek iránt érzett kölcsönös tisztelet, melyet az Érdi Újság egyik cikkének címében csak így foglalt össze: 
                                                   "Credo-sok, akiket a szeretet tart össze".

Munkáink alapján a következő évben a C&A által a városnak felajánlott 2000 Euros támogatás odaítélésére is bennünket találtak méltónak. Alapítványi bálunkon a város vezetőségének valamennyi tagja részt vett.
Ezúton is köszönjük nekik!

Ezek a megítéltetések tovább ösztönöztek bennünket.
Igyekeztünk még többet, és még jobban dolgozni.

Élő kapcsolatot tartottunk, és tartunk a mai napig az óvodákkal, iskolákkal és az önkormányzattal.

A gyermekek tanulásában való segítségnyújtás mellett szülői értekezleteket, előadásokat tartottunk, gyermekeket helyeztünk át egyik oktatási intézményből a másikba.
Tantárgyi korrepetálásaink mellett személyesen vittük pótvizsgára a rászorulókat. (Az általunk felkészített diákok minden esetben sikerrel vették az akadályokat).
Évente mintegy száz gyermeket részesítettünk fejlesztőpedagógiai, logopédiai és pszichológiai ellátásban.
Személyiségfejlesztő csoportfoglalkozásokat tartottunk és tartunk a mai napig kisgyermekeknek és serdülőknek.
Drog és egyéb függőséget okozó szerekről tartottunk prevenciós csoportfoglalkozásokat.
Nyaranta két alkalommal vittük el a 6-12, valamint a 14-18 éves korosztályba tartozó gyermekeket táborozni.
Megalakulásunk óta a Bólyai Általános Iskolából minden évben rászoruló gyermekeket vittünk el táborozni az iskola és intézményünk közös költségén.

Természetesen sokáig folytathatnám még a sort, hogy pszichopedagógus, fejlesztőpedagógus, logopédus, és pszichológus kollégáimmal mi mindent tettünk és teszünk, csendben, halkan Érd városában.

5 év munkája és eredménye után úgy gondoljuk, hogy eljött az ideje intézményünk népszerűsítésének.
Hiszen annyi embernek lenne ránk szüksége, és nem tudnak rólunk!

Eljött az idő, hogy a város szívében legyen egy olyan intézmény, ahol a szülő mindenfajta szolgáltatást (logopédia, pszichológia, fejlesztőpedagógia, tantárgyi korrepetálások, mozgásfejlesztés) egy helyen tud igénybe venni. Hogy ne kelljen oly sok gyermeknek és szülőnek Budapestre araszolni a dugóban, a szükséges speciális ellátások eléréséhez!

Eljött az idő, hogy legyen intézményesített iskolaelőkészítő azon gyermekek számára, akik biztosan nem tudnák sikeresen elkezdeni az iskolát, óvodában maradásuk azonban már semmilyen szempontból nem tanácsos.

Eljött az idő, hogy sok szülővel összefogva /hála az internet egyre nagyobb népszerűségének/ együtt tudjunk gondolkodni és dolgozni egy olyan világban, ahol a mi életünk napról napra nehezebbé válik, gyermekeink jövője pedig kilátástalanná.

Nem tudunk reális jövőképet nyújtani nekik.
Nem látjuk, hogy mi van a tanulás és az iskolák elvégzésének hosszú és fáradtságos útjának a végén a statisztikai adaton kívül, miszerint újfent sikeresen növeltük a diplomás munkanélküliek számát.

Ma a társadalmunk oktatási és nevelési koncepcióinak az utolsó évtizedeit egy mondatba úgy tudnánk sűríteni:

Cél a nagyvilág, irány mindenfelé!

És kiemelnénk a mondat elejét, miszerint cél a nagyvilág, hiszen ez valóságos és mindennapos veszélyforrást jelent, mivel a fiatalok döntő többségének a fejében már ott lapul a gondolat: " Még nem tudom hogy lesz, de megyek külföldre."

A társadalmunk szempontjából egyébként teljesen mindegy, hogy ennek a gondolatnak a hátterében az itthon tapasztalható munkanélküliség és alulfizetettség, vagy a szakemberek el nem ismerése áll. A végeredmény ugyanaz.


Kedves Szülők!

Fel kell ébrednünk és össze kell fognunk gyermekeink érdekében! - Ha problémás azért, ha tehetséges akkor pedig azért.

El kell érnünk, hogy az oktatási és nevelési rendszer egységes legyen!

El kell érnünk, hogy legyen átjárás az iskolák között nyelvtől, iskolabeállítottságtól és tantervtől függetlenül!

Arra kell törekednünk, hogy a 21. századi versenylovardák helyett az írást, olvasást és számolást emeljék készségszintűvé az intézmények!

Fontos, hogy az iskoláknak és a tanároknak újra legyen méltóságuk!

El kell érnünk, hogy a gyermekek fejlődését meghatározó szakvizsgálatokra /nevelési tanácsadó, gyermekrehabilitációs intézet/ NE kelljen hónapokat, sok esetben éveket várni.

El kell érnünk, hogy legalább a nagyvárosokban /Érd Megyei Jogú Városban/ legyen kellően differenciált iskolahálózat.
(Kérdezem én ugyanis, hogy Érden melyik iskolába tudnánk érdemben beültetni a jelenlegi tanulóink közül egy integrált nevelésre, oktatásra tökéletesen alkalmatlan, autisztikus tüneteket produkáló, személyiség zavaros, de nem fogyatékos gyermeket? Neki ugyanis sajátos nevelésre és oktatásra van szüksége, ehhez azonban legközelebb Budapesten talál a szülő megfelelő intézményt, amely jellemzően nem fogja tudni fogadni.)

Ehhez és hasonló problémák megoldásához szeretnénk segítséget nyújtani.

Egyrészt a CREDO Iskolaelőkészítő és Fejlesztő Központ létrehozásával, másrészt pedig honlapunkkal, ahol lehetőségeinkhez képest mindenkinek 24 órán belül próbálunk válaszolni az ezen területre irányuló kérdéseire, és közösen, egymással minél többet konzultálva megoldást is tudunk találni.

Kérdéseikre szakembereink a legjobb tudásukkal - és ha szükséges - csoportos szakmai konzultáció után mihamarabb válaszolnak.