Táborozás

Már lehet jelentkezni a CREDO szokásosan magas színvonalú nyári táboraiba. Idén is indul angol, készség és képesség fejlesztő illetve nomád tábor is.


Tantárgyi korrepetálások

Több mint 30 éves szakmai tapasztalat és kedvező ár a garancia arra, hogy az Ön gyermeke is sikeresen fogja venni az akadályokat, ha a CREDO tantárgyi korrepetálásait választja.


Főoldal / Szolgáltatásaink / Mozgásfejlesztés

Szolgáltatásaink

Mozgásfejlesztés

Nem éppen korai keletűek azok a vizsgálatok, amelyek a gyermekek mozgásfejlődésével kapcsolatosak. Ezek egyértelműen bizonyítják, hogy a mozgás, értelem és a komplex személyiségfejlődés között kimutatható, egymást kölcsönösen determináló kapcsolat van. A mozgásszükséglet fordítottan arányos az életkorral. A fejlődés során a „perpetum mobile” kisgyermek meghatározott mozgásszükségleti és mozgásfejlődési szakaszokon át jut el a munkahelyén egész napot végig ülni képes felnőttig. Igen fontos, hogy ezek a szakaszok ne maradjanak ki , ugyanis egyértelműen befolyásoló hatással bírnak a személyiség fejlődésének egészére. Az utóbbi évek diszlekszia-kutatásai például egyértelműen kimutatták a probléma kúszás-mászás kimaradásával való kapcsolatát. Amerikai kutatók azt is kísérletekkel igazolták, hogy  annak a gyermekcsoportnak, amelyiknek nagyobb teret biztosítottak mozgásra, később a kontrollvizsgálatok során 16 ponttal magasabb eredményt értek el mentális feladataikban, mint azok, akiknek nem növelték meg a mozgásterüket.

Normális fejlődés esetén a gyermekek 6 éves korukra az összerendezetlen, inkoordinált mozgástól eljutnak a koordinált, összerendezett nagy- és finommozgásokig. Iskoláskorra már 3-5 mozgáselemet össze tudnak kapcsolni.
/Járásból futásba mennek át, miközben labdát vezetnek./

A mozgás hosszmetszeti fejlődését dr. Lányiné Engelmayer Ágnes Gyermeklélektan jegyzete alapján a legcélszerűbb végignézni. A leirt mozgásokat lehet viszonyítási alapnak tekinteni amikor egy-egy gyermek mozgásfejlettségét nézzük.

 A mozgás fejlődésében a gyermekkor a legfontosabb szakasz, azonban a gyermekkorral nem zárul le a mozgásformák változása és keletkezésük is a születés előtti időre nyúlik vissza. A felnőtt korban kialakul a sajátosan nőies és férfias mozgásforma, a jellegzetes személyiséget is meghatározó mimika és pantomimika. Az öreg korban a mozgásigény csökkenése és a mozgásos elsivárosodás jellemző, valamint bizonyos patológiás mozgásformák megjelenése.

l./ A mozgás kezdetei a magzati életben

A mozgás fejlődése nem a születéssel kezdődik. A méhen belüli életben is gondos vizsgálat tárgyává tették a mozgások megjelenését és jellegzetességeit. Bizonyos mozgások már azelőtt megjelennek, mielőtt ezt a mozgást a terhes anya a 4. hónap táján észreveszi. Az első spontán mozgások megjelenését a 9-12. ébrényi hétre teszik. A terhességi idő növekedésével emelkedik a magzati mozgások száma is. Bizonyos mozgások reflexek is megjelennek már a születés előtt. Külső hatásokkal, pl. vibrációval is lehet már magzatmozgást kiváltani. A mozgások kiváltásában azonban jelentősebbek a belső tényezők, mint a külsőek.

2./ Az újszülött mozgásának jellegzetességei

a./ Impulzív mozgások

A fiatal csecsemőnél a mozgáskiváltás nem elsősorban külső ingerek hatására történik, hanem spontán módon belső ingerek, testi állapotjelzések hatására. Ilyenek az öncélúnak látszó végtagmozgások, rugdalózás, kapálózás, nyújtózkodás. Ezeket a mozgásokat Preyer után impulsiv mozgásoknak nevezte a szakirodalom. Az ujszülött mozgásait bizonyos gépiesség, merevség jellemzi. A mozgás lefolyás nem egyenletesen gördülő, hanem akadozó, szagatott. Célirányított mozgások még nincsenek. A mozgások tagolatlanok, nagykiterjedésűek, úgynevezett „motoros tömbök”. Jellemzőek az egész vázizomzatra kiterjedő tömeges mozgások. Ezek mellett az egyes izmok hirtelen összerándulása is megfigyelhető, különösen alvásnál. A koraszülötteknél a mozgási éretlenségnek még egyéb kifejezései is vannak, pl. athetozisra jellemző mozgásformák.

b./ Az izomtónus

A csecsemő végtagjait behajlítva, kezét ökölbe szorítva tartja. Ez különösen kifejezett a csecsemő alvási tartásánál. Az izomtónus fokozott, a karok és lábak passzív mozgatása nagyobb ellenállásba ütközik, mint általában gyermek és felnőtt korban. Ez az ellenállás hol alábbhagy, hol újra erőteljesen érvényesül. Ezt az állapotot fizológiás izomhypertóniának nevezzük. Keletkezését azzal magyarázhatjuk, hogy a pyramis pályák még nem működésképesek és így áll be az extrapyramidális rigor. Az alacsonyabb rendű központok bizonyos mértékben túl vannak terhelve a kívülről jövő ingerektől, mert a nagyagykéreg még nem vesz részt az ingerek feldolgozásában. Az izomhypertónia részben ennek a következménye. A csecsemőnél az izomtónus csökkenése legtöbbször betegség, vagy rossz testi állapot kifejezője.

c./ Mozgásszabályozás

Az újszülött és fiatal csecsemő mozgását alacsonyabb rendű központok szabályozzák, mint az idősebb gyermekét és felnőttét. Az agykéreg, a pyramis pályák és a corpus striatum még nem müködésképesek. A pallidum a legfőbb mozgásirányító központ. Bizonyos idegrendszeri megbetegedéseknél előfordulhat felnőtt korban, hogy a kéreg koordináló rendező szerepe a betegség következtében kiesik, vagy csökken és a mozgáskép ilyenkor hasonló lesz a csecsemő mozgásához a kéregalatti mozgásközpontok túlsúlya miatt.- A patológia ezt a jelenséget mint „leépüléses” jelenséget tartja számon.

d./ Érzékelés és mozgáskiváltás

Az újszülöttnél nincs tehát az egyes mozgások között koordináció, mert nem alakult még ki a kapcsolat a mozgáskivitelezés és a mozgásérzékelés között. …A mozgás a látott tárgyra irányul, viszont a mozgás segítségével a látás is finomodik. Érzékelés és irányított mozgáskialakulás között tehát kölcsönös kapcsolat van, mégpedig kölcsönös fejlesztő kapcsolat. Kapcsolatok kialakulása csak az idegrendszer bizonyos érettségi fokán lehetséges.
A kialakuló funkciók, a gyakorlás, a tevékenység viszont visszahatnak magára a funkciót megalapozó idegrendszeri szerkezetre és azt finomítják., fejlesztik. Fejlettebb idegrendszeri szerkezet pedig fejlettebb idegrendszeri funkciót tud eredményezni. Kölcsönösségi kapcsolat tehát nemcsak érzékelés és mozgás kialakulásában van, hanem a szerkezet és funkció viszonylatában is.

3./ Mozgásfejlődés csecsemőkorban

a./ Az első negyedév mozgásai

Az első negyedév folyamán a csecsemő mozgására mindaz jellemző, amit az újszülött mozgásánál ismertettünk. A fejét egyik oldalról a másikra tudja fordítani, nyugalmi helyzetben rendszerint a világosság felé fordítja: kezeivel, lábaival gépies, impulzív mozgásokat végez. Törzsét még nem tudja elmozdítani. Hasrafektetve az újszülött még fejét előreejti, a 2-3 hónapos már meg tudja rövid ideig tartani.

b./ A második negyedév mozgásai

A második negyedév folyamán kezdődik meg a szándékos, célirányított mozgások kifejlődése. Ezt a látás és mozgás közti koordináció is elősegíti. A 3 hónapos hátán fekvő, kezeivel kapkodó csecsemő egyszerre  észreveszi saját kezét, amelyről azonban még nem tudja, hogy a testéhez tartozik. Majd a kezét elmozdítva eltűnik a látvány. Legközelebb megpillantva már tekintetével utána  fordul, követi kézmozgását, majd bizonyos kísérletezés után rájön arra, hogy kezét szándékosan emelje látóterébe. Ha ez sikerül neki, hosszasan, mereven nézi kezét, melyet szinte mozdulatlanul tart szeme előtt. A véletlenül kezeügyébe eső tárgyakat megfogja. Rendszerint két tenyerével fog. A 4. hónap folyamán kezd el a tárgyak után nyúlkálni. Még csak a kezével elérhető tárgyakat fogja meg. Az első megfogás görcsös, merev. Annyira fogja a  tárgyat, hogy el sem tudja engedni, ezt is meg kell tanulnia.Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy csecsemőkorban a serkentő folyamatok túlsúlyban vannak a gátlási folyamatokkal szemben. 4-5 hónap folyamán elkezd oldalra fordulni. Először a fejével, majd a vállával, és azután egész törzsével fordul oldalra. Ebben is megnyilvánul a cephalo-caudalis fejlődései irány, ami a növekedésnél is jellemző, először a fej, majd a törzs felső részének mozgásai fejlődnek, majd fokozatosan az alsóbb testrészek fejlődése következik. A végtagok közül először a felső, majd az alsóvégtag mozgásai tökéletesednek. Ugyanebben az időben rájön arra, hogy sarkát a talajnak feszítve, testét el tudja mozdítani, és így helyváltoztatásra képes. Az önálló hasrafordulás a második negyedév végén szokott bekövetkezni.

c./ A harmadik negyedév mozgásai

Tovább nő a helyváltoztatás. Szívesen, és sokat fekszik a hasán, kezeit szabadon használja. Próbál kúszni. Később már megtanulja lábait a hasa alá húzni, majd a térdén megtámaszkodva testét előretolni és kezeivel feltámasztani. Így négykézláb helyzetbe kerül, ami további próbálgatásokat eredményez. Így a 3. negyedév végén kialakul a mászás, ami a kuszástól abban különbözik, hogy a has már nem érinti a talajt és a test továbbjutásában a végtagoknak nagyobb szerepük van, mint a törzsnek. Oldalra fordult helyzetben felkönyököl, próbál felülni,ez azonban még rendszerint nem sikerül. Felültetve ül, törzsét himbálgatja. Próbál felállni ha egyik kezével meg tud kapaszkodni valamiben. A mászást rendszerint megelőzi, hogy négykézláb helyzetben a két tenyerére támaszkodva előre-hátra ütemesen himbálja magát. Keze ügyébe eső tárgyakat tépi, gyűri, rázza, előszeretettel dobálja el azokat.

d./ A negyedik negyedév mozgásai

Ennek a negyedévnek az új mozgásformái: ülés, állás, járás. Az első önálló lépések az első év végére tehetők és a gyermekek nagy többsége l5 hónapos koráig megtanul járni. A l8 hónapos kor utáni járás-tanulást kórosan késettnek tartjuk. A járásnál, annak ellenére, hogy a szülő folyamatosan tanítgatja gyermekét, az érés a meghatározó, fő tényező. A karok harmónikus együttlengése még sokkal későbbre tehető. Ekkor a járás széles alapon történik, totyogó, és még 2 éves korban is általános, hogy inkább szaladó jellegű, mint lassan lépegető.

A csecsemő- és kisdedkort érzékszervi-mozgásos, azaz szenzo-motoros korszaknak is szokták nevezni, azért, mert az érzékelés és mozgás, mint előtérben álló funkciók, biztosítják leghatásosabban a gyermek fejlődését.

Hamarosan folytatjuk...








ajánlja ismerősének

 Ajánló e-mail címe:
 Címzett e-mail címe:

 






Ezt ne hagyja ki




Főoldal   |   Impresszum   |   Oldaltérkép   |   Médiaajánlat   |   Jognyilatkozat   |   Térkép   |   A CREDO Működése